Nem tartottam jó ötletnek, hogy késsek akár egy percet is, mert Mr. Radcliff nem tűnt annak a típusnak, aki nagyon értékeli az ilyesmit. Annyit már eleve tudtam róla, hogy nem az a fajta, aki értékeli, ha cicáznak vele, hát vele szemben törekedtem az elvárt profizmusra és semmit se túlzásba vinni. Elvégre a munka az munka és ha még pénzt is hoz a házhoz, az jól jön.
A helyszínválasztás abból a szempontból jónak tűnt, hogy nem vettek minket körbe hasonszőrű meselények, másrészt egyikünk se tűnt ki a tömegből… vagy legalábbis én törekedtem rá, hogy minél inkább beolvadjak a hétköznapi nők tömegébe. Nem kell a felesleges figyelem.
Persze, az már kevéssé volt a kedvemre való, hogy a helyszín nem a legolcsóbb kávézók egyikének számít, de… ez még belefért. Már ha olyan üzletet kötök, ami kedvező. Ha nem... hát, akkor az ember életében akadnak potya körök, vagyis ilyen szövegekkel nyugtattam a lelki világomat, ha nem úgy alakultak a dolgok, ahogy vártam.
Helyszínre érkezésemkor célirányosan haladtam, elvégre be volt lőve, hogy Mr. Radcilff merrefele fog ülni… na meg nekem elég volt egy-két szippantás a levegőbe, onnantól már egyszerűbb volt kiszűrni a megfelelő irányt. Tény, a hely szaglott a kávétól, a tisztító szerektől, meg a többi embertől, de ha egyszer már volt szerencsém egy bizonyos személyhez, máris egyszerűbben hangolódtam rá az adott illatra.
Ezért se okozott nagyobb gondot a megtalálása.
- Én is örvendek a szerencsének Mr. Radcliff - mosolyodtam rá, mikor az asztalhoz értem.
- Remélem nem várattam meg - pont időben érkeztem, de ki tudja, hogy ő mióta üldögél ott a kávéját szürcsölgetve.
Kezdőlap
Téma: 
Tárgy: