életkor: 25 nem:biológiailag nő foglalkozás: rendőrnyomozó pb: Kiko Mizuhara
eredeti név: Fa Mulan csoport: Legendák lakhely:Fabletown attitűd: pozitív
alcsoport: Harcos
Kívül, belül
♔ Rideg. Azt mondják ez a szó ír le a legjobban, de én ezzel nem értek egyet annak ellenére, hogy valóban nem vagyok egy barátságos, melegszívű jelenség. Ez egyáltalán nem hátrány, az én esetemben épp, hogy előny. Nem szeretek cseverészni, fölöslegesen tátani a számat vagy lustulni. A munkamániás és mindenféle szociális élettől mentes rendőrnyomozó tökéletes mintapéldányának tartom magam, nincs kicsapongás, különösebben ismerkedés sem, maximum egy pohár ital és egy szivar hajnalban, mikor fáradtan bámulok ki az ablakomon. Mindent szigorúan veszek, a tisztaságot és a tisztességet főleg, emellett a szabályokat is rendkívüli módon tisztelem, azokat pedig cseppet sem, akik áthágják azokat. Hajlamos vagyok a szigorúbbnak lenni az indokoltnál, afféle rossz zsaruként tevékenykedem. Nehezen dolgozom párban, mivel általában a saját utamat kívánom járni és a mogorvaságomat, különböző egyéb problémáimat sem túl könnyű elviselni, az állandó japán szentségelésemről nem is beszélve. Mindezen nyalánkságok mellett azért nyilván van jó oldalam is, hisz azokkal, akiknek sikerült szőrös szívembe lopni magukat egészen máshogy viselkedem. Ugyanúgy el kell viselniük a stílusom, ugyanakkor cserébe megkapják a gondoskodó, már majdhogynem anyás Kirát, aki minden részletet fejbe tart mások helyett és mindig fel tud kínálni egy jó miso levest bármely bánatos barátnak kedves lakótársának meg pláne.
♔Pretty boy, így hívnak a hátam mögött, de egyáltalán nem zavar. Eleve fiús alkatom van, lapos vagyok, akár az üres erszény minden szögből, vagyis alkatom fájdalmasan nőietlen. Arcom aránylag lányos ugyan, de megfelelő sminkkel vagy éppen annak hiányában gyakran néznek fiatal, feminin fiúnak. Erre a hatásra többnyire az öltözködésemmel is rásegítek, egyszerű unisex vagy férfiruhákat hordok, ritkán és kizárólag indokoltan vagyok látható nőies darabokban, kifestve. A hajamat kiengedve vagy összefogva hordom, nem szokásom bármit is csinálni vele, emellett sosem engedem, hogy elérje a kulcscsontom vonalát.
Egyszer volt...
Csak egy lány vagyok, aki az apja helyett vonult hadba a hunok ellen. Volt választásom, senki sem kényszerített, élhettem volna kényelmes életet, megházasodhattam volna, szülhettem volna gyerekeket egy férfinak, aki eltart, de én nem ezt tettem. Férfiruhát öltöttem és jelentkeztem a hadseregbe és megvédtem a hazámat vérrel, verejtékkel és becsülettel, mégha a nevem nem is vállalhattam. Így született meg Fa Ping és a bennem élő, korábban elnyomott férfi. A Disney film azt az illúziót keltette volna, hogy végül trófeafeleség lettem Lee Shang oldalán? Ostobaság, a saját utam kezdtem járni és előtérbe helyeztem a maszkulin oldalam.
KÉPESSÉG: Hatodik érzék: Bizonyos dolgokat csak úgy tudok. Nyilvánvalóan nem azt, hogy esetlegesen ki volt a gyilkos, de sejtem a város melyik részébe kell nyomokért kószálnom és gyakran az is eszembe jut, hogy kik lehetnek relevánsak kihallgatás szempontjából. Néha még azzal kapcsolatban is van harántimpulzusom, hogy otthon már megint elfogyott a tintahal.
A Földi lét
Másfél óra után léptem ki a szobából, minden, amit akartam egy ír kávé volt, amit egyedül fogyaszthatok el az irodámban. Könnyű és gyors lépteken haladtam, ügyet sem vetve a kollégáimra, akiknek láthatóan leesett az álluk. Két hete próbálnak bármi értelmeset kiszedni ebből a kisstílű besurranó tolvajtól, de én voltam az első, akit nem csak kedves szavakkal illetett a nemi hovatartozását és anyja foglalkozását illetően. Ha-ha, mert is volna...! Mikor végre becsukom magam mögött az ajtót lerogyok a székemre és kiropogtatom a nyakam. Nem is tudom miért zsibbadok bele teljes testtel az agymunkába. Gondolataim már száguldanak is két életadó nedűm, az alkohol és a kávé felé, mikor nyílik az ajtó, méghozzá kopogás nélkül. Mogorva arckifejezéssel fordulok a kis kuvasz felé, aki minden kétséget kizáróan nevelésre szorul. -Mi van?-vakkantottam oda neki csuda nőies módon, hangomat is mélyítve. A közrendőr kicsit megrezzent, de állta a tekintetem, amiben bizony nem vendégszeretet csillogott. -Csak...csak-dadogott vagy két percig. -Csak mondjad már, mert mindketten itt fogunk megőszülni-forgattam a szemeimet, tényleg szükségem van arra nyomorult kávéra. -Hogy csinálta? Senkinek nem mondott semmit-pislogott rám nagy, fekete szemeivel. Az egész lénye egy elesett, de fejlődőképes kiskutyára emlékeztetett, utóbbi tulajdonság pedig tetszett benne. -A jó kérdéseket kell feltenni a jó időben, ennyi az egész-vontam meg a vállam. -Biztos van valami, ami mindig bejön. Valaminek kell lennie-erősködött tovább, ahogy az arcomat pásztázta. Olyan megdöbbentően érdeklődő volt, hogy szinte már kedvesnek tartottam. -Tévedsz-ráztam meg a fejem egy fél mosollyal a szám szegletében-most pedig hagyj pihenni-intettem fejemmel az ajtó felé, amit a fiú hamarosan egy halk köszönés kíséretében be is húzott maga mögött. Hamar a bejárathoz léptem, hogy hallgatózhassak, volt egy olyan érzésem, hogy érdemes. -Mivel zargattad Hisokát?-kérdezte az egyik kolléga öblös hangján a fiatalabbat. -Csak megkérdeztem hogy csinálja- sóhajtott a tacskónk- annyira fantasztikus férfi. Hallottam a röhögést, kezem azonnal ökölbeszorult. Ők tudták, nyilvánvalóan több évnyi munka alatt kiderül egy s más az emberről, az meg pláne, ha esetleg nőnemű, de az ellentettjét próbálja elhitetni a környezetével. -Férfi?-kérdezett vissza az egyik igencsak testes és lusta, emellett pedig nyilvánvalóan sikertelen nyomozó. -Talán nem az?-kérdezett vissza a rendőr zavarodottan. -Akira Hisoka?-hangsúlyozta ki a kövér a keresztnevem, ami bizony női volt, bármennyire is szerettem Aki-ként bemutatkozni. -Hisoka nyomozó...-még vissza sem kérdezett, mikor visszarogytam a székembe és inkább tisztán töltöttem magamnak a whiskey-ből. A tekintélyem halott, a lakótársam szétüli a kanapét és még a fizetésemből is csak meghalni lehet. Bezzeg, ha férfi lennék, akkor minden meg lenne itt rendszabályozva!
Finomhangolás
♔ CÉLJAIM ♔
Felszámolni a bűnözést,minél több nagykutyát elkapni és rács mögé zárni. Emellett szeretném, ha férfiként bánnának velem.
♔ KAPCSOLATAIM ♔
Mushu, Lee Shang, a bajtársaim és irigyeim az őrsön, egy egyelőre titkos lakótárs és az idegesítő öregasszony az emeletről.
♔ FELAJÁNLÁSAIM ♔
Bárkit elkapok, méghozzá rendkívül szívesen és némi fizetség ellenében magánnyomozást is vállalok, ha érdemesnek tartom az ügyet.
Neked direkt nem írtam Mr vagy Miss megjelölést, hiszen a Misst nem igazán szereted, a Mr pedig esélyesen vicceskedésnek lett volna betudható, holott egy cseppet sem kívánok vicceskedni veled. Azt hiszem, hogy ebből is érezhető, hogy mennyire jól sikerült átadnod a teljes koncepcióból azt a fajta szellemiséget, amit Mulan és Mulan 2017-ben képvisel.
Nagyon tetszett, hogy még a fogalmazásodban is megmaradtál egy ridegebb, tárgyilagosabb közlésformánál, és még véletlenül sem szőtted érzelgős nagymonológokba a helyzet létező érzelmi töltetét. Amit a "női" karaktereknél a legtöbb esetben "hiányosságként" rónak fel, azt te erősséggé fordítottad át - valami olyasmivé, amire nem csak büszke vagy, de büszkén is viseled magadon. Nem tudom, mennyire érthető, hogy ezzel mit akarok kifejezni, de ha nem az, nagyon szívesen kifejtem neked privátban
Ugyan a japán kultúra sosem volt a kedvencem, azt mindig is csodáltam, hogy az igazi hőseik és bölcseik mindig hallgatással, kevés szóval érnek el olyan hatásokat, amikre a vircsaftozó kihaénnemek soha nem lesznek képesek. Akit is egy ilyen hősnek képzelem el. Remélem, hogy nem nagyon lőttem mellé ezzel a benyomással
Kérlek, hogy foglalj avatart, legendát és képességet a megfelelő helyeken! Ha ez megtörtént, akkor válassz 1 darab, legfeljebb 100 Bűbájpont értékű bűbájt és jelezd, hogy megkezded-e most a felhasználást, avagy sem.
Egyéb iránt, köszöntelek Fabletownban, szerintem nagy szükségünk lesz majd a segítségedre
Kezdőlap
