HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Karaktercsere

Karakternév:


Jelszó:



írta:  Vendég
Szomb. Szept. 30, 2017 10:23 pm
írta:  Snow White
Vas. Szept. 17, 2017 9:01 pm
írta:  Vendég
Vas. Szept. 10, 2017 2:18 pm
írta:  Snow White
Szer. Aug. 30, 2017 3:20 pm
írta:  Jeff Radcliff
Hétf. Aug. 28, 2017 6:49 pm
írta:  Vendég
Szer. Aug. 23, 2017 3:30 pm
írta:  Eloise McMittens
Kedd Aug. 15, 2017 5:32 pm
írta:  Robin Rot
Hétf. Aug. 14, 2017 5:37 pm
írta:  Snow White
Vas. Júl. 30, 2017 2:20 am
írta:  Vendég
Kedd Júl. 25, 2017 2:11 pm

Share | .


 

 Hook'd

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
James Hook
the hero of this fable
avatar
Kapitány ♔

♔ HSZ : 7
♔ Hely : Fabletown vizei~
♔ Munka : Orvos & képviselő
♔ Avatar : Gaspard Ulliel
What will we do with a drunken whaler...?
♔ Bűbájpontok : 6
Hook'd // Pént. Ápr. 21, 2017 1:51 pm

James Willow Hook
Lonely, bored and bad : thank god i'm handsome


életkor: ~25
nem: férfi
foglalkozás: orvos & feltaláló & fegyverkereskedő
pb: gaspard ulliel
eredeti név: Hook kapitány
csoport: legenda, politikai elit
lakhely: Fabletown
attitűd: semleges

alcsoport: Kapitány

Kívül, belül
Kifogástalan úriember - Dr. Hook, amennyiben az illető túljutott a nem éppen bizalomgerjesztő, de jobb esetben csak ironikus névtábláján, egy meleg mosollyal fogadja a pácienseit. Hatékony és szakszerű, véletlenül sem emlékeztet az előző orvosodra, aki latin kifejzésekkel kommunikált, ellenben nagyon szívesen meghallgatja az aktuális vekengést a családi problémákat illetően. A frizurájáról lerí,
hogy azzal a kötetlen eleganciával készült, amit azokhoz társítunk,
akik a képzeletünkben már így ébrednek, bizonyára a jellegzetes, kicsit sós tengervízre emlékeztető parfümje is a pórusaiból árad. Csuklóján mindig drága óra ketyeg, időnként pedig maga a kézfej is csatlakozik a maga kis kattogásával - tény, Dr. Hook legjellegzetesebb ismertetője a mosolyán kívül a mechanikus jobb keze, melyet nem fed kesztyű,
sőt, mintha gazdája kifejezetten büszke lenne rá..

A leginkább tenyérbemászó arcberendezés tulajdonosa - állítják majdnem egyhangúan, akik a képviselővel találkoznak, ő ugyanis egy ügyész minden bájával és szerethetőségével szokta hallatni a máskülönben kellemes, füstös hangszínű tenorját. Senki nem tudja megmondani, hogy került ide, de mintha oda született volna a megfelelő anyagi háttérrel burkolt székébe, mint a képviselők és az orvosok szakszervezetének palástolatlan lovagja, és a szavakat úgy forgatja, hogy a hallgatóság hajlamos ezt a lényeges kérdést el is felejteni.. Szinte mindig jól szabott öltönyöket visel, és még senki nem hallotta, hogy hangosabb szó hagyta volna el a száját: de tény, hogy külön gyomor kell ahhoz, hogy az ember elképzelje, mire lehet képes, ha ellenvéleménye van..

Hookot, a fegyverkészítőt már könnyebb kedvelni - mindig rendelkezett némi devianciával, és azzal a csábító fellengzőséggel, ami azokra jellemző, akik nem tartották soha gyermeteg jótanácsnál többnek a fegyverviselésre vonatkozó törvényeket. Túl sok fogaskerék kattog a fejében, túl vonzó a polgári engedetlenség és a káosz suttogása ahhoz, hogy ne hódoljon a szenvedélyének, és ha ebből még pénzt és előnyt is kovácsolhat...? Sosem volt szabálykövető, de cinikus az emberi morált nézve annál inkább: aki ebben az ügyben keresi fel, biztosan találkozik az eredeti jellemével, a mások szerencsétlenségén szórakozóval, akinek kaján vigyora mindig vitriolban fürdik, és faltól falig szalad. Öntelt és sosem utasítja vissza, ha valaki az egóját találná simogatni, de amilyen rosszindulatú, olyan óvatos: kard és egyéb fegyverforgatási képességeit előhúzni a kalapból sokkal nagyobb művészet, mint a megjegyzéseit kiérdemelni egy-egy frissen elképzelt és összerakott szerkezete felett.
Ó és a hajók? Azt már csak az fogja látni, aki akár önként, akár akaratlan lemondott arról, hogy a továbbiakban szárazföldön és életben tartózkodjon...
Tényleg tudni szeretnéd...?
Na ugye.
 


Egyszer volt...

A kampó.. a vörös kalap, a kackiás bajusz, és az óra... Mind ismerjük a Jolly Roger kapitányának történetét, legalábbis tudni véljük. Szeretjük a régi, mindenki által átlátott dramaturgiát, a gonoszok megbűnhődését: hiszen mi is lehetne mulatságosabb, mintha az embernek levágják a jobb csuklóját...?
A mesélők kegyetlenek voltak vele, ahogy bárki mással, aki nem illett a kereteik közé - elveszett fiú volt ő maga is, de más, mint a többi. Eleinte lekötötte a játék, a tollakkal díszített világ falai a rájuk fröcskölt nevetéssel és vidámsággal.. aztán egyszer már kevés volt. Hogyan folytatódhatna úgy a dal, hogy volt egy fiú köztük, aki többet akart, mert intelligensebb volt, mert mégis fel akart nőni, és a háborút nem csak játszani, az álmokat nem csak elképzelni? Pán és Ő az érem két oldala, és ugyan páran azt gondolják a könyveket lapozgatva, hogy ez a viszály a semmiből fakad, tévednek. Ha akkor Pán nem küldi éppen oda.. viccelt vajon? Vagy tényleg bosszút akart állni, ahogy néha a komisz kölykök szoktak?

Mind szeretjük a kalózmeséket, a lobogó sötét leplét, ami félelmet lop az éjszakába - a pénz csörrenését az olvashatatlan térképekre peregve, a kötél rostjait a meglebbenő naplementében, és minden más közhelyet, amit egy szabadságra, valami többre szomjazó gyermek csak el tud képzelni...
Ő azonban meg is valósította - a kampó, a vörös kalap, a kackiás bajusz nélkül. Az órát megtartotta, mert olyan jól áll neki...

KÉPESSÉGEK:

Idő és térérzékelés ~ Mindig pontosan meg tudja mondani a jelenlegi tartózkodási helyét koordinátákra lebontva, ahogy a pontos időt is, mindenféle segédeszköz nélkül. Valószínűleg nem ezzel fogja elfoglalni a világot, de meglepő pillanatokban fordíthat a helyzetén..
Rendellenes gyógyulás ~ Szó sincs mesebeli képességekről, de tény, hogy szinte a vérzékenység szótári ellentéte lehetne minden esetben, amikor a biológia törvényei alapján rég meg kellett volna halnia a vérveszteségben: közérthetőbb módon a szokásosnál jóval gyorsabban alvad a vére és regenerálódnak a szövetei. Igen hasznos, ha az embernek le találják vágni a kézfejét!


A Földi lét
Psszt...! Hé, te ott, cipőben! Igen, te, hozzád beszélek! Akarsz hallani egy izgalmas történetet örökké tartó barátságról, szerelemről, vidámságról és kalandról, ahol véletlenül sem ér semmi hosszantartó fájdalmas következmény, és utána együtt meginni egy kellemesen levendulás kakaót...?
Akkor nagyon gyorsan csukd be ezt a könyvet.

Eredetileg biztosan rendelkeztem valamilyen tisztességes kereszt és családnévvel, amelyet nem őriztem meg az utókor számára - ahogy minden nagy gondolkodóban, bennem is megvolt az igény arra, hogy magam alakítsam az életem. Ha azonban ma kezdenék neki annak az útnak, aminek a végén éppen Pán Péter mellett kötöttem ki, bizonyára ellátnám magam néhány hasznos tanáccsal, tehát álljon itt cserébe ez azért a néhány felesleges szótagért. Különösen hasznos, ha tájékozódunk az úticélunkról az odaérkezés előtti öt percen túl is,
még különösebben hasznos, ha nem várunk sokat tőle, és végül, de nem utolsósorban: ha véletlenül nem fogadtuk meg az első kettőt,
sürgősen tegyük meg. Sosem késő..

Volt valami kétségkívül ábrándos abban a szigetben, a lehetőségekben,
amelyeket egy szociálisan deviáns gyerek örömmel fogadott: nincsenek szabályok, nincsenek felnőttek, és velük együtt az összes kényelmetlen és ostoba korlát, amelyet a társadalom a komformizmus oltárán erőszakolva parentál. A szótári kifejezések persze nem onnan vannak,
a fiúk között az elméleti tudás sosem talált partnerére, és bár nem volt wc kagyló, amelybe fej lett volna nyomható, azért megtalálták a módját, hogy meghálálják, ha valaki ilyesmivel fárasztja őket. Kedveltem Pánt, bár már nehéz visszaemlékeznem arra, hogy a mindig ignoráns hanghordozását, az emögött elbújtatott traumás rettegését,
vagy a mindezt megkoronázó vezetői szerepét utáltam jobban? Felvágós voltam, mint minden korombeli, és rettentően türelmetlen: hiába nyertem meg az összes kis háziversenyt, fedeztem fel minden négyzetmétert, egy idő után ez nem elégítette ki a vágyaimat. Unatkozva bökdöstem az apámtól ellopott órámat - amelyet unalmamban már azóta legalább egy atomerőmű szintjére fejlesztettem - és vártam az ihletet. Tulajdonképpen egészen logikus, hogy ha az elme ilyen kihasználatlansággal kénytelen együtt élni, keresi majd a lehetőséget a gyarapodásra...
Mi is olyan ijesztő a felnövésben? Ha azzal fogsz érvelni, hogy a gyermeki ártatlanság elvesztése, ezt a mesét itt és most be is lehetne fejezni valami hamis befejezéssel, mondjuk azzal, hogy ott maradtam köztük, és azóta is együtt éljük a kommunák boldog cserkészutópiáját - ilyesmit csak az állít, akinek annyi fogalma van a gyerekekről, hogy alacsonyabbak az átlag felnőttnél. Elkeserítő az ilyen olvasó..

Aprólékosan megterveztem a szökésemet - azért ez egy sziget flórájával és faunájával nem olyan egyszerű, mint manapság a sorozatok sugallják. Pán, felteszem, ez alkalommal kipillantott a tökéletes alkalmatlanságából, és minden maradék szociális megfelelni vágyásomra hatva egy fogadást kötött velem: ha el tudok hajózni Hook hajójára, és ellopni egy órát, majd minden létező végtagomat maradéktalanul felmutatni az eset után, valóban elismeri, hogy igazam volt. Felteszem, most idegesen kapkodod a tekinteted az ablak fejlécén és a sorokon, esetleg tudathasadást sejtesz a háttérben, megkockáztatom, még a skizofrénia szó is megformálódik az ajkadon. Hibásan, egyébként, de a köztudatban sokan vélik úgy, hogy ez megegyezik a multiplex személyiségzavarral.. de eltértem a tárgytól, a küldetésem természetesen sikerült. Hook volt a kis közösség különbejáratú mumusa, a felnőtt, az aktuális pária. Nem épp ez jutott eszembe, mikor eltulajdonítottam az óráját, de mondjuk, hogy nem ez volt az életem legkevésbé morálisan kifogástalan időszaka..
Itt megragadom az alkalmat, hogy további hasznos tanácsokat osszak meg jövőbeli kezdő öngyilkosok részére: miután az első három pontot bizonyára nem tartottuk be, különben nem lenne szükség a kellemes hangom didaktikusságára, jegyezzük meg alaposan, hogy igazi luxus a krízishelyzetben csodát várni pusztán a személyiségünk vélt elsöprő ereje kapcsán. Ha értékelni tudtam volna a helyzet pikáns iróniáját, bizonyára tapsoltam volna a megmaradt egy kezemmel, hogy Pán is láthatja a korábban már általam többször is kiírtásra ítélt krokodil akcióját. Sajnos ez érthető okokból meghiúsult, mert relatíve nehéz a részleteket is észrevenni velőtrázó üvöltés közepette, főleg ha közben a megmaradt végtagunkkal igyekezzük leszorítani a vérzést.. Nos, maradjunk annyiban, hogy nem egy kimondott epifánia.

Hook szedett össze a hajójára, bár volt benne valami együttműködés a részemről is, azért kevéssé folytattam hosszas párbeszédeket, miközben biztos voltam benne, hogy meghalok. Az a bizonyos utolsó film egy újabb társadalmi összeesküvés, megnyugtatlak - az agy oxigénhiányos állapota az egyetlen varázslatos dolog az egyenletben. Tőle kaptam az első kampómat, az elkövetkező évek motivációját azon túl, hogy életben akarjak maradni.. Egy óratolvajnak, ami voltam kora tinédzserként is, a keze elvesztése nagyjából egyenlő a világvégével. A fantomfájdalom még a vitorlák között is kínzott, de talán az inkább, hogy Pán rám is kiterjesztette mesebeli nemtörődömségét, mintha soha nem is léteztem volna.. Mondjuk úgy, hogy volt időm átértékelni az emberi kapcsolatokról alkotott elképzeléseimet. A legtöbb szemét, afféle kiegészítésként fogadd még ezt a meglévő tanácsok mellé - annál tovább élvezheted a kitüntető jelenlétem.
Tehát a vizeket jártam, és ez a kis idő a javamat szolgálta - azt azonban egyáltalán nem tudtam megérteni, hogy milyen gasztronómiai kútmérgezés elégíti ki a Krokodilt, már a nyilvánvaló orális fixáció etetésén kívül? Az arany nem tartozik a könnyed, saláta és csirke kategóriába, de neki bőven volt ideje megemészteni... A kapitányom történetei azóta összemosódtak az én alakommal, senki nem tudná megmondani, mi volt előbb: a tojás vagy a főnix..? Elvégre egy körnek nincs kezdete, és ebben még akkor is egyetértettünk, amikor meghalt. Ő nem mondta ki hangosan, sajnos nem volt már lehetősége beszélőszervek hiányában, de biztos vagyok benne, hogy nem talált volna nálam jobb szellemi örököst. Hook én vagyok, voltam és leszek - néhány kellemetlen történettel legfeljebb. Ami Pánt illeti, nem úgy fogalmaznék, hogy szeretnék elmenni a temetésére, de mindenesetre nem vagyunk azonos véleményen a jövőbeli terveit illetően: ő életben szeretné tudni magát, én nem. Mindössze kis intermezzo úriemberek között, előfordul bárkivel..

Ha feltétlenül szükségesek az orvosi anekdoták is a történet megértéséhez: mindig érzékem volt az emberi testhez. Inkább a tanulmányozásához, mint a gyógyításához, de a kettő nem zárja ki egymást, és a közhiedelemmel ellentétben nem fenek kaján vigyorral kampókat az asztalom alatt, hogy aztán belevágjam az adott esetbe - lehet, hogy az ilyen történetek kitalálói mind kiaknázatlan horrorírók, de szerintem ez inkább csak valami romantikus közhely. Ami a pengéket illeti.. ebben a világban relatíve ritkán van szükség kardpárbajok megvívásához, de a kalóz eszköztára sosem korlátozódik csak arra, amit eredetileg is ölésre terveztek, és épp ezért szép, mikor melegágya lehet a kreativitásnak: tudtad például, hogy egy kellemesen éles villa is megoldja a kérdést? Valószínűleg ezért nem hagytam fel a készítésükkel még itt sem, pedig relatíve törvényes életet élek, legalábbis látszólag biztosan. Meghúzom magam, órákat gyűjtök: tekintélyes gyűjteményem van már belőlük, és csak egy részüket tulajdonítottam el. Hiába, a kalóz emlékek bizsergetik még a mechanikus kezem is, és a történetemet olvasva még ma is sokan jutnak arra a véleményre, amire én is: én nem a jófiú vagyok. Soha nem is állt szándékomban..

Azt javaslom, szokj le a mesékről - kezdésnek itt egy kis Nietzsche. És most tartok tőle, hogy be kell érned ennyivel belőlem: képzelj ide egy frappáns lezáró mondatot, és kezd el olvasni a könyvet. Talán elképesztően kellemetlen lesz, de a javadat szolgálja.





Finomhangolás


♔ CÉLJAIM ♔

Megajándékozni a drága Crock urat egy utolsó órával, pontot tenni a Pán Péter incidens végére és persze: boldogan, míg meg nem. Hogy ez másnak kevésbé lesz boldog, az már egy másik mesekönyv története..


♔ KAPCSOLATAIM ♔

Sohaország vidám kis lakóival természetesen: de bárki mással is, akinek orvosokkal, feltalálókkal, kalózokkal akadt és akad még dolga.


♔ FELAJÁNLÁSAIM ♔


Orvosként dolgozik, szakterülete a traumatológia, és rendhagyó módon kifejezetten szereti maga intézni az esetleges csonkolások utáni végtag és más pótlást. Feltaláló, kifejezetten jártas a különféle szerkezetek összerakásában, persze az egyedi tervezés egyedi árakkal is együtt jár.. De ajándék a diszkréció.
Politikai karrierjében sok kapcsolattal rendelkezik, felbukkan olykor mecénásként, vagy egyszerű vacsoravendégként..
A hajókról ne beszéljünk.


Adatok

típus: sajátságos
forrás: A Pán
univerzum
főkarakter
user: B


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Reynard T. Fox
the hero of this fable
avatar
Alakváltó ♔
Admin ♔

♔ HSZ : 51
♔ Hely : A Farm
♔ Munka : Hivatali jogi képviselő
♔ Avatar : Joe Dempsie

♔ Bűbájpontok : 6
Re: Hook'd // Pént. Ápr. 21, 2017 9:24 pm

Elfogadva!

♔ KEDVES MR HOOK! ♔

Már a történeted elején akadt némi probléma. Ne haragudj, hogy ezt kell mondjam, de csak a Te kedvedért nem másztam le az emeletről, hogy visszavegyem a cipőmet, így, bár a megszólítás nyilván nem nekem szólt, életed történetét megbecstelenítve, zokniban hallgattam meg a történeted. Öröm az ürömben, hogy az előtörténeted még számunkra, cipőt nem viselő népségek számára is élvezetes és szórakoztató. Very Happy

Kissé komolyabbra fordítva a leányzó fekvését - gondolom, nincs ellenedre - valóban jól esett olvasni a soraidat, és bár olvastam volna még, legalább vigasztal, hogy kieresztelek a játéktérre úgyis, úgyis.
Az írásod stílusa, a sztori ide-oda csavargatása mind-mind összhangban voltak a karakter stílusával is, teljesen úgy tűnt, mintha már évek óta a kisujjadban lenne a Captain. Köszönöm, hogy megadtad az estém hangulatát Very Happy

Kérlek, foglalj avatart, legendát és képességet; válassz egy 100 Bűbájpont vagy az alatti értékű Bűbájt, aztán kérlek, vedd birtokba Fabletown vizeit! *diszkréten hozzávág egy pezsgősüveget valamihez*

Ui.: Hála neked, már sokkal komptensebb lettem a disszociatív személyiségzavarok mezsgyéjén. Köszönöm. Nélküled ez talán sosem történt volna meg. Very Happy

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Hook'd

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
♔ Fabletown FRPG ♔ :: Guidebook :: Elfogadott karakterek :: Az Elit-