1 találat

Persze nem kellett sokat várni, csak némi kattogás Tick Tack és Bufkin már meg is jelent a szabadon hagyott bor hívogatásának engedve. Furcsa volt, a hazaföldi időket idézte amint szinte vigyázzban állva várta meg a krokodilus hogy elfogyasszam az elém tárt étket. Meg kell hagyni, tényleg remekül ért a főzéshez a férfi, nem mintha kételkedtem volna abban hogy ne jogosan birtokolná a főszakácsi tisztséget. A hús ízlett különösen, sonkával, sajttal és aszalt szilvával töltött melle húsa várta gondos panírba ágyazva, hogy elpusztítsam. A hús kellően omlós volt, a gyümölcs és a sajt kellően lágyított rajta és nem érződött tőle túl száraznak sem emiatt. Nem tudom, hogy tisztában volt-e vele, de sikeresen eltalálta ugyanis kifejezetten szeretem a szárnyasokat. Legyen csirke, pulyka vagy kacsa... nekem egyre megy, lényeg fehér húsról legyen szó azt bármikor gondolkozás nélkül megeszem, jöhet az összes. Tick Tack

Láttam rajta, hogy jól esett neki is a törődés, az a néhány kedves szó vagy a nyitás felé. Bár a Hivatalhoz tartozom és a város érdekeit kell szem előtt tartanom, mégsem feledkezem meg az egyénekről. A társadalmunkat a fabulák összessége alkotja, mind fontos és hasznos tagja a közösségünknek. Mindegyik másért számít, ha tehetem segítem és támogatom azokat, akik valamiben hiányt szenvednek. Legyen az az egyenlő bánásmód, az anyagi háttér vagy bár akármi más, ami kapcsán úgy érzik hátrányt szenvednek el. Persze nem mindig ilyen nyíltan teszem mint most, de magunk között vagyunk és nem tartok tőle megrendülne ettől a kedveskedő gesztustól a személyem kapcsán korábban kivívott tisztelet vagy oda lenne jégkirálynői "hírnevem". Tick Tack Kattog ez a fránya óra, de tényleg nem tehet róla. Egész aranyos, ahogy zavarba tudtam hozni és habogva köszöni meg a megjegyzést, holott csak őszinte voltam és szerintem nem tehet arról, hogy az órától képtelen megszabadulni. Én már rég beleőrültem volna, ha egész álló nap valami a közelemben egyre csak kattogna vég nélkül.

Olyan érzésem van mintha egy kissé félre értette a számon kiszaladó, talán valóban meggondolatlan ám őszinte kijelentést. Nem felhívás volt keringőre. Egy pillanatra láttam is valamit megvillanni a tekintetében; ám ahogy jött az árny, úgy tova is röppent. Kérdőn szalad fel a szemöldököm kijelentésére, ám ekkor egy újabb tálcát helyez elém ami az előzőtől sokkalta kisebb. Kíváncsian várom, hogy felemelkedjék róla a fedele és megtudhassam miféle desszertet hozott nekem.
~Mit nem adnék most valami csokisért!~ Fohászkodom némán magamban, s szélessé váló mosollyal nyugtázom, hogy az elém tárt étek valóban tartalmaz csokoládét is. Jól esik a munkám elismerése, még ha csak némi hizlaló és bűnös élvezetről is van szó. ~Más amúgy se nagyon jut nekem!~ Fut át a tétova gondolat rajtam, majd tova is röppen egyből, amint elengedem. Figyelmemet inkább az előttem lévő édességnek szentelem.
- Igen remekre sikeredett, jól érzem csokoládé is van benne? - Kérdezem megdicsérve a finomságot, amit elém helyezett. Talán pályát tévesztett és inkább egy cukrászdában lenne a helye nem a konyhában a Woodlandsben.

Bár először szabadkozik végül mégiscsak előhozakodik az asztalbontáskor azzal, amiért valójában idelátogatott. Ahogy hallgatom a mondandóját, kezd megfogalmazódni bennem valamiféle turpisság mégiscsak akad ebben a "véletlen" túlrendelésben. Már majdnem azon vagyok, hogy rákérdezzek szeretné-e ha a Hivatal állná a plusz költséget amit önköltségen kénytelen volt megfinanszírozni vagy mit szeretne; ám a férfi folytatja és egy meglepő ötlettel rukkol elő. A feleslegből vendégeljük meg a Farm lakóit. Magával az ötlettel nincsen bajom, szívesen támogatom az efféle karitatív megmozdulásokat. Igen ám, csakhogy nem ilyen egyszerű a történet.
- És hová gondolta a helyszínt? - Érdeklődöm, kissé hivatalosabb hangnemet megütve. - Remélem tisztában van vele, hogy Fabletown szóba sem jöhet csakis a Farm. - Emlékeztetem arra a nyilvánvaló tényre, hogy a mundik miatt ide beszélő bestiák nem tehetik be a lábukat. Bármennyire is támogatom az ilyesmit, kizártnak tartom hogy a 13. emeleti boszorkányok puszta szívjóságból ingyen álcára pazarolnák azt a kevéske mágiát amit sikerült Hazaföldről kimenteniük. Szőke ebbe egyszer már belebukott, én azonban nem ígérgetek alaptalanul. - Félre ne értsen. Magának az összejövetelnek nem látom akadályát, ha biztosítjuk a megfelelő helyszínt és zavartalan lebonyolításról gondoskodunk. De nagyon körültekintően kell eljárnunk mindehhez. Annyit ígérhetek csupán, hogy a polgármesternek jelzem az Ön által felvetett javaslatot és átbeszélem vele a lehetőségeket. Ugyanakkor kecsegtetni sem akarom semmivel, nem látok rá sok esélyt hogy a városban kerüljön a dolog megrendezésre. - Vázolom neki fel a véleményemet a témában.