♔ Lelketlen szuka, aki a hivatalnak dolgozik, de senki se tudja, hogy pontosan mit. A hóhér csatlósa. Irritáló spicli. Viharribanc... Áh, szép napot Miss Thunderstorm! Szép időnk van, nem de? - Nagyjából ilyen konextusban szokott előkerülni a személye úgy nagyjából mindenféle körökben. De hát a határozott és céltudatos emberek megítélése sosem volt túl jó, főleg ha ehhez egy bebetonozott magas pozíció is társul.
A határozottság és céltudatosság mindenképp jellemzi, ezen erények pedig gyakran a háttérba szorítják nála az empátiát és a könyörületet. Pedig ott vannak. Mélyen törődik Fabletown és a Farm sorsával, de pontosan tudja, hogy a legendák önmaguk legnagyobb ellenségei és ezen küldetéstudatában próbálja védeni az általuk ismert világot.
A külső, hivatalos rétegről ugyan minden leperegni látszik, nem lehet rajta fogást találni, de úgy, ahogy a viharfelhők gyülekeznek, úgy ő is képes kitőrni. Csak ez nála valós vihar formájában történik, semmint a problémái világba üvöltésében vagy tányértörésben.
Okos, vagy legalább is tanult, de van benne egyfajta szűklátókörűség, egyfajta érzelmi inkompetencia, amit az iskolában nem nevelnek ki az emberből. Ugyan a céljai tiszták, a szándék őszinte, de a hivatal által nyújtott keretek az egészet kicsavarják és már-már gonoszként állítják be őt. Érzi ezt ő is, de nem tud vele mit tenni.
♔ Egyáltalán nem teszi őt hitelessé a tény, hogy 17-től 27 éves korig bárminek lehet őt gondolni. Általában a kosztümviselése segít, de a fiatalos vonások akkor is megmaradnak, mint ahogy a nagy, fekete sörény is.
Sötétbarna mandulavágású szemeiből olvasni szinte lehetetlen, ami gyakran téveszthető érzéketlenségnek, vagy óvatos sunyiságnak,
pedig a saját bevallása szerint ő mindig nyílt kártyákkal játszik. Széles ajkai és átlagnál szélesebb orra az afro-amerikai gyökekrekre utalnak, de barna bőrszínéből ezt elég egyszerű megállapítani.
Alkatát tekintve langaléta, átlagos férfi magassággal rendelkezik és e mellé nádszál vékony, szinte már egészségtelenül. Szinte. Formásnak éppen ezért nem is mondható, kicsit deszka minden szögből.
Egyszer volt...
Dél-Afrikai legenda tartotta, hogy az Eső Királynő emberi alakban köztük járt és védte a falujukat. Úgy kezelték, mint egy valós királynőt és az ő lánya vált utána a következő eső királynővé. Természetesen, a legenda megszületésével, nem vált automatikusan egy ember az időjárás irányítójává, de a legenda létrejött és mai napig tisztelt. Viszont mindez a valós Eső Királynő jóváhagyásával és támogatásával történt.
Úgy tartották, hogy ez a választott lány képes akár hangulatváltozásaival is változtatni az időjárást és képes volt elpusztítani az ellenséges törzseket viharaival, míg az ő mezőgazdaságukat segítette.
KÉPESSÉG: Képes irányítani az időjárást, intenzívebb érzelmi változások esetén az a hangulatához igazodik.
- Hé! Torzonborz! Mikor érünk oda?
- Hamarosan. - Válaszolom hátra sem pillantva a furgon rácsos ablakán. Csak bámulok kifelé a vezető melletti ülésről nézve a mellettünk elhaladó fákat. Ha lenne annyi dollárom, ahányszor ezt az utat megtettem Fabletown és a Farm között... bele sem gondolok inkább. Autóval persze jóval kényelmesebb, mint annak idején lovaskocsival. Hallom egyébként, hogy hátul valamit még morog a sárkány, de nem figyelek rá.
***
- Első kérdés: Tisztában van vele, hogy miért van itt? - Kérdezem tárgyilagosan magam előtt tartva a kérdőívet. Tekintetem érdeklődőn rá szegezem, de látom, hogy ő az ajtónál és a mögöttem álló őrrel van elfoglalva, tekintete idegesen jár közöttük.*
- Roy. Képes válaszolni a feltett kérdésre, vagy jöjjek vissza máskor?
- Minek van itt a két fakabát?
- Előírás. Ön tisztában van vele, miért van itt? - Hangom teljesen tárgyilagos és a tekintetem töretlenül őt figyeli.
- El kellene mennem hugyozni, az a baj. Szóval inkább lennék a slozin. - Arcizmom sem rezzen, csak némileg felegyenesedek a széken, míg a mögöttem álló őr közelebb hajol és belesúg a fülembe: "Járt ott, mielőtt behoztuk a kihallgatóba".
- Sajnálom Roy, attól tartok meg kell várnia, amíg befejezzük a kérdőívet. - Semmiféle sajnálat nem érződik rajtam, nem ma jöttem le a falvédőről.
- Magam alá piszkítok, ha az kell.
- Egyetért azzal, hogy az ok, amiért itt van törvényszegés?
- Nem viccelek!
- Ezt igennek veszem. - Vágom rá nemes egyszerűséggel és tekintetemet a következő kérdésre futtatom. - Tisztában van a törvényszegése jellegével? Kérem igennel vagy...
- Rohadt kurva, mondom, hogy ide hugyozok! - Idegesen kezd el matatni az asztal alatt, az ajtónál lévő őr azonnal mozdul, de én egy mozdulattal nyugalomra intem... és a következő pillanatban érzem, ahogy a meleg emberi végtermék végigcsurog a lábszáramon, Roy pedig eszelős vihogásba kezd. Meg se rezdülök, csupán vonásaim keményednek meg kissé és az ablaktalan szoba ellenére is érzem, hogy odakint a napsütés helyét felhők vették át.
- Akkor visszatérek egy másik alkalommal, de azt tudnia kell, hogy ezzel a magatartással senkinek sem segít. - És ezzel felállok. Nem semmisültem meg, nem érzem, azt hogy ez vereség lenne, csak a nedves cipő bosszant némileg, de amint kisétálok a szobából azoktól megválok és kézben viszem tovább. A kezemben tartott kérdőíven pedig minden kérdésnél az "Együttműködésre képtelen" szerepel és pontosan tudom, hogy ez mit jelent Roy számára annak fényében, amit elkövetett.
***
A kivégzés kezdete előtt egy órával érkezek a feneketlen kúthoz két Hivatali boszorkány társaságában. Ők tüzetesen vizsgálni kezdik a kutat, én pedig mellettük állva figyelek és jegyzetelek.
- Be akarod dobni a követ? - Fordul hozzám az idősebb. Ő mindig remek szórakozásnak találta a kő-próbát, amikor meggyőződünk róla, hogy semmiféle fizikai eszközzel vagy bűbájjal nincs a kút gátolva. Én csak összeszortott ajkakkal csóválom meg a fejem mejbe a teljes hajzuhatagom is beleremeg. Ő pedig vállat von és kéjes mosollyal ejti bele a követ, ami mintha sosem érne földet vagy vizet. Én magam csak egy röpke pillantást vetek a feneketlen mélységre és bepipálom a rublikát, miszerint nincs fizikailag gátolva a kút. Így megy ez az elkövetkező ötven percben, míg a távolból meg nem látjuk a Royt a kivégzőosztag és a bíró kíséretében.
Az én szerepem egyszerű és jól megszokott. Csupán állok a bíró háta mögött, amíg ő sorolja a pontokat melyekben Roy bűnösnek találtatott. Közben végig magamon érzem a férfi tekintetét, de én jelentőségteljesen elfordítom a fejem.
- ...az ügy jegyzője mindent rendben talált a kivégzés előkészületeinél? - A bíró hozzám fordul, én rá tekintek és bólintok egyet.
- Igen, mindent rendben találtunk, a kút semmilyen formában sincs negatív beavatkozás hatása alatt. - Válaszolom gépiesen.
- Az elítélt szeretne mondani valami az utolsó szó jogán?
- Az igazi alakomban akarok meghalni. - Jelenti ki Roy, mire a bíró hozzám fordul én pedig azonnal oda is hajolok hozzá.
- Az elítéltnek vannak szárnyai, az emberi alakban való kivégzés javasolt. - Súgom oda neki, mely információt ő le is tolmácsolja a jelenlévőknek. Ezzel pedig a kivégzés kezdetét veszi. Két őr kíséri Royt a kúthoz, aki úgy fest elfogadni látszik a sorsát, azonban figyelmemet nem tudja elkerülni a morgása, miközben elhaladnak mellettem. "Még mindig érzem a húgyszagot rajtad, te büdös szuka." Önkéntelenül is felszegem kicsit az állam és már-már túl feltűnően is igyekszem megkeményíteni a vonásaimat.
Végül pedig az utolsó rublikát is bepipálom, az ítélet végrehajtásra került.
Szeretném, ha Fabletown és a Farm egy olyan hely lenne, ahol a legendák képesek együtt élni békében.
Mindenki, aki a Hivatalban dolgozik.
Szociális és jogi tanácsadok a Farmon és Fabletown-ban egyaránt.