♔ Thranduil lakása egy közönségesen átlagos egy hálós, egy nappalis otthon, amit lakója a természet jegyében rendezett be. A konyha lehet, hogy nagyobb is, mint a hálószoba.
Pár órával ezelőtt már elhoztam a holmijaimat a boltból, elvileg azt holnap foglalják le, és voltak dolgok, amiket nem hagytam volna a banknak. Könyvek, nem volt sok, viszont szerettem olvasgatni, amikor nem volt vevőm. Most meg már nem is lesz. Eléggé rosszul esett a dolog, de inkább ez, minthogy egy dagadt bankár fütyüljön nekem, majd ebből is kilábalok. Először csak pislogok az arrogáns seggfejre. Elnézést, a tündekirályt nem hívhatom így, mert az hatalmas tiszteletlenség. Mondjuk pont nem érdekel, ha kicsivel normálisabban viselkedne akkor nem neveznem annak. De lehet minden tünde ilyen, nem találkoztam túl sokkal. De akkor is meglepett, biztos megsütötte a nap fejét, hogy ezt felajánlotta nekem. - Mintha eddig bármikor leszóltam volna a főztödet, fenség. – ingatom meg a fejem egy sóhajjal. Ritkán azért beevett a fene az éttermébe. Még mielőtt meggondolná magát besétálok előtte. - Köszönöm.. Nem tudom mivel érdemeltem ki, mert csak egy mihaszna ember vagyok. – jegyzem meg, a múltkor ezt mondta nekem.