Mikor megtudtam, hogy a mundik világába kell mennünk, én ugrottam a lehetőségre. Nem igazán érdekelt mi történik a miénkkel, túl sok volt a rivális a hatalomért, de a mundik világa egyedi. Itt a hatalom a pénz mennyiségén múlik, és azon, hogy kiket ismersz.
Amint megérkeztem kerestem egy munkát ahol mind a kettőre szert tehetek. Nem volt nehéz megtalálni a tökéletes munkát számomra. Mint bankár, és könyvelő nem csupán hogy van hozzáférésem mások vagyonához, de képes voltam kialakítani egy kiemelkedő hálózatot.
Először is a legendák többségének én intézem a pénzügyeit, legyen az adó, vagy egyéb. Másodszor pedig sikerült ugyan azt létrehoznom mundikkal is. Természetesen az emberek közül csak a korruptabb, és gazdagabb személyek kerülhettek fel az elit listámra.
Természetesen nem tudnám megtenni mindezt, ha csak a legkiemeltebb személyeknek dolgoznék, ezért minden legendának én intézem a dolgait. Ki tudja kik lehetnek hasznosak, és kik nem.
Eleinte gondolkoztam azon hogy a hivatalnak dolgozzak, de a mellett nem lehetne akkora kiépítgetem a mundik körében mint így van.

Hogy hova tartok? Egy kisebb helyi drogbáróhoz. A bestia feldühített, és nem kicsit. Azt hiszi, hogy még mindig azt csinál amit akar, de nagyon téved. Mikor berontottam rá éppen volt nála valaki, de nem érdekelt, így csak még jobb lesz a műsor.
– Mégis mit képzelsz? – kiáltott fel az ostoba.
– Én is ezt kérdeztem volna. – mondtam magabiztosan, haragom nem éreztetve, haragom. – Nem rég hatalmas mennyiségű pénzt Azt mondtad, hogy hamarosan vissza vezeted az összeget, de elfogyott a türelmem. Mond meg nekem, miért ne menjek oda Snowhoz, és mutassam meg neki ezeket? – kérdeztem létrehozva a bizonyítékaimat ellene. – Én nem veszítenék semmi, te viszont szerencsés leszel, ha a farmra kerülsz. Jelenleg csak a helyet foglalod mások elöl. – ahogy befejeztem a másik fejbe lőtt.
– Nem hagyom, hogy így beszélj a főnökömről! – mondta utána, talán észre sem véve, hogy már lőtt, viszont a nevetésem megtörte haragját.
– Azt hitted, hogy ennyivel végezhetsz velem? – néztem rá, majd egy lefejező mozdulattal „levágtam” a fejem, ami a bal tenyerembe gördült. – Tudjátok jól ki vagyok. – helyeztem a fejem vissza. – nincs olyan fegyver ezen a világon, ami képes lenne ártani nekem. Mind eltűnt, át lett alakítva, vagy otthon lett hagyva. – oh hogy szeretném, hogy igaz legyen, de biztos vagyok benne hogy a hivatalnak még van egy-két fegyvere ami képes elintézni akkor is, ha nem tudják hol van a lámpám. – Úgy gondolom, végeztünk. – indultam el az ajtó irányába.
– Várj! – a félelem a hangjában tapintható volt. Jackpot. – Hamarosan jön egy hatalmas adag drog. A pénzt arra költöttem. Hónapokig elegendő adagot vettem annak reményében, hogy el tudom adni.
– De a vásárló köröd épül lefelé. – vágtam közbe.
– T-te biztos ismersz mundika akiknek el lehetne adni. Mármint az ő területük elég messze van, hogy az minket ne zavarjon.
– Hm… ha találok vevőt, akkor megúsztad, ha nem… nem tudsz elég messze futni előlem. Ezt soha ne feledd. – ezzel magára hagytam. Van nála fontosabb dolgom is
A következő megállóm pont egy mundi volt. Egy olyan, aki talán megvenné mindazt amit meg kell tőle, és talán még többet is.
Egy hatalmas villa előtt álltam meg autómmal. Nos nem birtoklok egyet sem, de bármikor „csinálhatok” magamnak egyet. Az ajtók kinyíltak előttem, és hamarosan egy iroda helyiségben voltam. A hangulat kellemes és nyugodt volt.
– Áh Jeff már vártalak. – köszöntött egy középkorú férfi. Kiléte lényegtelen volt számomra. Pénze és hatalma volt. Jó kapcsolatban lenni vele azt jelentette, hogy én is rendelkezem ugyan azzal a befolyással amivel ő, amit a mundik világában már többször láttam megvalósulni.
– Öröm ismét itt lenni. – feleltem, mielőtt körbenéztem az italok környékén, majd hatalmam használva „elővettem” egy igen drága whiskey-t.
– Látom ismét sikerült behoznod a kedvenc whiskey-m. – mondta ahogy elővett két poharat. Egy pohár után rátért a lényegre. – Nem rég szert tettem egy nagyobb összegre, amit elég nehéz lenne a megszokott módon tisztán a számlámra tenni.
– Szerencséd van. Most jöttem egy másik ügyfelemtől aki benne van a drog bizniszben, és hamarosan lesz egy nagyobb érkező szállítmány. Ha meg tudnád tőle venni azt amit el akar adni másoknak, vagy esetleg még annál is többet az összegnél többet tudnál lassabban vissza forgatni.
– Remek ötlet! Remélem mi hamarabb el tudjuk intézni az ügyet. Nem szeretem, ha hiányzik pénz, de ha bizonyíthatóan illegális pénz még annál is rosszabb.
– Természetesen. Meg is értem, elvégre nem véletlenül én intézem a pénzügyeidet, viszont az hogy előre szóltál nagyban megkönnyítette a dolgom.
– Még szép hogy megtettem, elvégre partnerek vagyunk. Az embereim talán nem látják, de te pont annyira vagy a főnökük, mint én.
Ez után még volt szó pár apróbb eseményről, és egy kis „baráti” csevej, mielőtt még tovább kellett mennem. Az ügyeim nem intézik el magukat.