Bújócskát játszott a halál. keresett életre-halálra.
életkor:17-nek tűnik, 20-nak mondja magát nem: hímegyed foglalkozás:lótifuti/díler pb: Thomas Brodie Sangster
eredeti név: Pán Péter csoport:Szökevény lakhely:Brooklyn attitűd: semleges
alcsoport:Mr. Örökgyerek
Kívül, belül
♔ Mindenki ismeri a srácot, aki egy kicsit mindig túl sokat gondol magáról és túl keveset a többiekről. Ő okosabb, szebb, ügyesebb,agitatívabb, egyszóval jobb és ez ellen nem lehet mit tenni. Azt is tapasztalhatta már mindenki, hogy mi történik, mikor egy hasonló figura emberére talál, már nem a végtelen önzést és mellveregetést illetően. Pán Péter már azt is borzasztóan gyűlöli, ha valaki hasonlóan jó hozzá, hát még azt, ha több is nála! Bizony észreveszi, bizony tenni akar ellene, de a gondolkodása többnyire túlságosan két dimenziós ahhoz, hogy bármilyen megoldást találjon, tehát maradnak a csípős beszólások, a rossz szájíz és az acsargás egy gúnyos mosoly mögött. Lehetne jobb ember, de lusta fejlődni és nem is igazán akar változtatni magán, főleg azóta, mióta azt egy bizonyos félkarú illető felvetette neki. Többnyire annyira flegma és gondatlan, hogy az már fájdalmas, gyakran meg is üti a bokáját miatta, de csak ritkán hajlandó félretenni az egoját és előrántani a logikáját, ahelyett, hogy vaktába lövöldözne bántó hozzászólásaival.
♔ Nyurga, szálkás izomzatú fiú, aki többnyire ruházata miatt fele annyira sem tűnik olyan masszívnak, amilyen. Többnyire lazán öltözködik, nem állhatja az eleganciát. Farmert,tornacipőt,inget,motorosdzsekit visel, amihez néha motor is jár, bár többnyire csak felvág vele, hogy olyanja is van. Arca kissé tündérszerű,gyakran a lányos jelzőt is megkapja. Kellemesnek is mondhatnánk látványát, ha nem ülne becses orcáján állandóan az a lesajnáló, becsmérlő kifejezést, ami még akkor sem kopik le pofázmányáról, mikor mosolyog. Egyébiránt szőkésbarna hajával, okos barna szemeivel, harmonikus vonásaival egészen takaros benyomást szokott kelteni, természetesen ez csak addig szól, míg meg nem szólal.
Egyszer volt...
Sohaország, ohh de szép hely is az! Mindenem megvolt ott, amire csak vágytam. Ha valakinek nem tűnt volna fel Pán Péter vagyok, az egyetlen, a csodálatos, az elveszett fiúk vezére, Sohaország ura. Vagy az mégsem én lennék? Lényegtelen, szeretem magaménak vallani az egész szigetet. Mindenki ismeri a történetem, én vagyok a fiú, aki soha nem akart felnőni, vállalni a felelősséget és ostoba, céltalan unalmas életet élni. Mindig büszke gyerek voltam, a legjobb az elveszett fiúk közül, kivéve persze azt a rettenetes Hook-ot. Jobban vívott, jobban beszélt, okosabb volt és valljuk be ez nem tetszett, de ez csak a kezdet volt. Az a vadbarom fel akart nőni, el akart hagyni engem, ahogyan már megtették korábban is a Darling gyerekek. Neki nem hagyhattam, hát fogadást ajánlottam, ami miatt tarthatnak megintcsak jócskán flepnisnek vagy egyenesen kegyetlennek is, védelmemre szóljon, hogy egy percig sem gondoltam, hogy a legjobb barátom valóban nekiindul. Hogy mi lett a vége? Azt már mindannyian tudjuk, egy szempillantás alatt vesztettem el, így taktikusan úgy éltem tovább nevetéssel teli, boldog, csöppet sem szánalmas életem, mint azelőtt.
KÉPESSÉG: Repülök: Mármint nem minden munkahelyemről, hanem ténylegesen. Képes vagyok elemelkedni a földtől és ilyen módon közlekedni, nem mintha újabban sűrűn lenne lehetőségem rá.
Hangutánzás: Bárminek és bárkinek képes vagyok utánzoni a hangját, legyen az egy autó dudája, egy tetszőleges édesanya megnyugtató hangja vagy épp varjúkárogás.
A Földi lét
Repesztek az éjszakában. Összemosódnak a házak, a fák, az emberek. Erre van szükségem, egy kis veszélyre, hogy ne érezzem magam annyira fáradtnak és csüggedtnek. Hetek óta nem történt már semmi sem, lokális munkák, egy kis fű ide, egy pár tabletta oda, nem érdemleges az egész. Mindig várom, hogy nagyobb munkákkal keressenek meg, sokan vannak, akik féltik a seggüket egy-egy ügyféltől, pontosabban az arcukat, mivel azt nem hajlandóak megmutatni, inkább az enyémet küldik, hátha beverik. Eddig nem volt szerencséjük, biztos ezért lettem ma kiküldve valami kétes bárba egy még annál is kétesebb figurához jóadag különféle kis tasakkal és bennük annyi porral, amit még a szomszéd öregasszony padlásán sem találni. Gondolom nagy buli lesz, mindenki unikornisokat meg repkedő pillefrancokat akar látni, tiszta Sohaország komolyan mondom. Nagy sebességgel fordulok be a sarkon hosszú fékcsíkot hagyva, ahogy leparkolok. Három kopogtatás a hátsóajtón és a kétajtós szekrényre hajazó biztonsági őr már tuszkol is befele. Úgy néz ki nagyon sietős az üzlet. -Szépjóestét az uraknak, meghoztam a szajrét-köszöntöm a tulajokat, akik maguk sem néznek ki biztatóbban, mint az előbb látott alkalmazottjuk. Nem keverednék össze velük szívesen egy börtön zuhanyzójában, az már fix. Ezzel a fejjel tuti én lennék a hercegnő, ha hatszemközt maradnánk, nekem meg nem nagyon gyerebe az ilyesféle. De félretéve a a funkciótlan perverzkedést... -A teljes rendelést hoztad?-kérdezte a sötét hajú és tekintetű ürge, aki egy olyan bőrfotelben terpeszkedett, ami valószínűleg többet ért, mint amennyit a vesémért kapnék. Bólintottam. -Csak természetes-mondtam miközben levágtam a táskát az asztalra, amiben a földi jót tároltam- mi a halálért jöttem volna ide a felével?! Setétke morgott valamit az orra alatt aztán átvizsgálta a szütyő tartalmát, amivel határozottan elégedettnek tűnt. -Na jól van, Ewain-bólogatott és már túrta is a hátsózsebét, amiben őszintén remélem, hogy a tárcája lapul, mert különben nagyon nem értem a dolgot, mikor nyílt az ajtó. Eredetileg ilyen semmiségeknek nem szoktam nagy feneket keríteni, de nem is az volt az érdekes, ami bejárattal történt, sokkal inkább az, aki bejött rajta. Tudod, van az a pillanat,amikor pár másodpercre megfagy az idő. Ott állsz, bámulsz ostobán és még arra sem vagy képes, hogy pislogj. Valahogy így éreztem magam én is, ahogy sóbálvánnyá merevedve bámultam Rá. Rég nem láttam már, de vannak arcok, amiket az ember képtelen elfeledni, mégha elég sokat próbálkozik is. Ha Hook kerül az utamba két választásom van. Konfliktus vagy nyúlcipő, most pedig mérlegelnem kellett. Konfrontálódok. Lelépek. Konfrontálódok. Lelépek. Konf...a francba! Mielőtt bárki négyet pisloghatott volna már az ajtót vágtam be magam után, a hatodik pislogásnál a motoron voltam, a hetediknél pedig felgyorsultam és elhagytam a sebességhatárt. Nagyot sóhajtottam, aztán rájöttem, hogy valami hibádzik. Se pénz, se cucc, nagyon úgy érzem, hogy az első lehetőséget kellett volna választanom és megbirkóznom a helyzet, vagy jelen esetben volt legjobb barátom súlyával. Na Orion, azt, amit a megbízódtól kapsz nem fogod kitenni az ablakba.-mondogattam magamnak serényen, mintha a felkészülés megoldaná a gondomat.
Finomhangolás
♔ CÉLJAIM ♔
Életbemaradni és megtartani annyi végtagot, amennyit csak lehetséges, na meg az sem lenne rossz, ha hülyére keresném magam.
♔ KAPCSOLATAIM ♔
James Hook úr és Sohaország kedves kis és kevésbé kedves nagy lakói, illetve ha valaki még tud rólam okvetlen szóljon!
♔ FELAJÁNLÁSAIM ♔
Kell valakinek esetleg bármi, ami illegális? Kis tudatmódosítószer? Esetleg van, amihez nem adnád az arcod? Egy kis pénzért szívesen kölcsönzöm neked a sajátom és elintézem a problémád.
Vártunk erre az előtörténetre kedves Péterem... vagy Orion... Petion, amelyik tetszik. Nekem a karilapod tetszik, szóval úgy érzem mind a ketten boldogak lehetünk ezzel. Soha, nem voltam nagy Pán Péter fan, persze a mesét ismerem, de valahogy a címadó karakter mindig is kicsit ellenszenves volt nekem és ezt te nekem tökéletesen visszaadtad, de most ugyebár egy szerepjátékos karakterről beszélünk, így ez egy kimondottan jó ellenszenv. Sosem fogom ezt kimagyarázni, mi? Az a lényeg, hogy nagy rajongója vagyok a nem feltétlen kedvelhető, negatív tulajdonságokkal rendelkező karaktereknek.
Az előtörténeted is nagyon szépen egy vonalban volt a fejemben élő Pán Péter eszmeiséggel, magamban mondtam is, amikor közeledtem a történet vége felé, hogy "na, majd a végén fog gondolkodni, kölyök ez" és így lett, ezzel pedig mosolyt csaltál az arcomra, szóval rendkívül megtisztelve érzem magam, hogy én lehetek, aki elfogad téged. Irány foglalni avatart, legendát és képességet, aztán ne is lássalak!