KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Karaktercsere

Karakternév:


Jelszó:



írta:  Vendég
Szomb. Szept. 30, 2017 10:23 pm
írta:  Snow White
Vas. Szept. 17, 2017 9:01 pm
írta:  Vendég
Vas. Szept. 10, 2017 2:18 pm
írta:  Snow White
Szer. Aug. 30, 2017 3:20 pm
írta:  Jeff Radcliff
Hétf. Aug. 28, 2017 6:49 pm
írta:  Vendég
Szer. Aug. 23, 2017 3:30 pm
írta:  Eloise McMittens
Kedd Aug. 15, 2017 5:32 pm
írta:  Robin Rot
Hétf. Aug. 14, 2017 5:37 pm
írta:  Snow White
Vas. Júl. 30, 2017 2:20 am
írta:  Vendég
Kedd Júl. 25, 2017 2:11 pm

1 találat

SzerzőÜzenet
Topics tagged under 556 on ♔ Fabletown FRPG ♔ YzYCKJHTéma: Gyorséttermek
Eloise McMittens

Hozzászólások: 3
Megtekintés: 617

Itt található: Vendéglátóipari Egységek   Topics tagged under 556 on ♔ Fabletown FRPG ♔ EmptyTárgy: Gyorséttermek    Topics tagged under 556 on ♔ Fabletown FRPG ♔ EmptyVas. Május 07, 2017 4:11 pm
Reynard & Eloise
We can’t go to hell if we already there


Az ilyen típusú találkozók mindig pontos és összetett tervezést igényelnek, elvégre ki tudja, hogy milyen kellemes – vagy inkább kellemetlen – meglepetések érhetik az ember lányát. A munkahelyemen például úgy tudják, hogy azért látogatok el Fabletownon kívülre, hogy anyagot gyűjtsek a külvilágról. Elvégre… kis városkánkon túl is van élet, na meg akár akarjuk, akár nem, az ottani történések hatással vannak ránk is. Sokak szeretik azt gondolni magukról, hogy az itteni egyszerű emberek felett állnak, de szerintem ez már nem egészen így van. Az „én fajtámból” már sokak megtanulták, hogy kénytelenek vagyunk alkalmazkodni ehhez a világhoz, mert ha nem tesszük, elég hamar bajban találhatjuk magunkat. Azok meg, akik a kis aranytrónusukon ülve kerültek át ide… hát azok jobb, ha inkább nem mondanak semmit. Én is könnyen pofáznék, ha lenne mondjuk egy aranytojást tojó tyúkom, de ha lenne is, azt is benyúlta volna a hivatal, vagy még valami külön személyi jogokat kapott volna és feljelent kizsákmányolásért. Pert veszteni egy csirke ellen… hát nem kicsit hangzik rosszul.

Eredeti kiindulópontra visszatérve: a munkahelyen letudtam a kötelező köröket és beígértem a cikket New York fontosabb eseményeiről – de jó, végre nem propaganda cikket kell írni valamelyik seggfej polgármester jelöltről – Dana pedig… na, ő nehezebb eset. Volt egy olyan elvetélt ötletem, hogy azt mondom neki randira megyek, de azt hiszem ezzel csak rontottam volna a dolgokon. Ez után azt kellett volna hallgatnom, hogy mégis kivel, hol ismertem meg, milyen pozícióban van, mikor vesz el feleségül… komolyan, a csaj kezdett rosszabb lenni mint a mai világ lányos anyái. Más kérdés, hogy jelen esetben én vertem rá jó néhány évet, de ugyan, őt ez nem izgatta volna. Továbbá rémálmaimban kísértett volna a kép, hogy miközben Reynard és én kávézunk Dana ott ül valami álcázó maskarában és azt sasolja, hogy mit csinálunk. Nagy eséllyel kiszúrtuk volna… és meg kellett volna kérnem Reynardot egy kis szerepjátékra, ami… na nem. Azért annyi ész belém is szorult, hogy a kelleténél több szívességet ne kérjek a drága úrtól, elvégre biztosan megkéri annak az árát. Az én anyagi helyzetem pedig nem mérhető Kékszakálléhoz, vagy bármelyik elit idiótáéhoz.

Maradtam tehát az információs találka megnevezésnél, amire Dana húzta a képét, de… ilyen az élet. Amíg hirtelen nem hullik elém néhány tömbnyi arany, avagy a panelbeli kicsi fűszeres ládánkban lévő növényekről nem derül ki, hogy gyémánt virágokat hajtanak, addig… marad ez az út.
Helyszínnek végül is az egyik gyorsétteremre esett a választás, elvégre ott kellő számú ember fordult meg, az áraik se voltak olyan vészesek és ha vesz is valamit az ember, akkor egy darabig elüldögélhet ott.

Megérkezvén körbe se néztem igazán – elvégre ismertem már annyira az urat, hogy tudjam, biztos késik. Oké, én is késtem valamennyit, de nagy eséllyel körberöhögném, ha ő érkezik előbb és képes morogni rám emiatt. Akkor kénytelen lett volna a szemére olvasni a legutóbbi alkalmakat.

Épp ezért az égett olajtól, sült hústól és egyéb, nem éppen egészséges ételektől szagló helyen becéloztam az egyik pultot, hogy aztán egy széles mosolyt villantsak a kiszolgáló fiúra.
- Négy burgert kérek. Semmi sajt, max dobj mindbe még egy bacont. Meg mondjuk még egy… vaníliás shake! Az remekül hangzik - adtam le a rendelést, majd behunytam a szemem és az asztalnak dőlve várakoztam. Általában szaglással előbb kiszúrtam, ha valakivel egy légtérben vagyok, de tény, csökkentette az esélyeimet a helyszín jellegzetes, átható bukéja. A sunyi alakok pedig szerettek meglepetést okozni… főleg, ha még vörös is a bundájuk.


Can’t go to hell#556 ♔ - ♔ ©

Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
Ugrás: