HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Karaktercsere

Karakternév:


Jelszó:



írta:  Vendég
Szomb. Szept. 30, 2017 10:23 pm
írta:  Snow White
Vas. Szept. 17, 2017 9:01 pm
írta:  Vendég
Vas. Szept. 10, 2017 2:18 pm
írta:  Snow White
Szer. Aug. 30, 2017 3:20 pm
írta:  Jeff Radcliff
Hétf. Aug. 28, 2017 6:49 pm
írta:  Vendég
Szer. Aug. 23, 2017 3:30 pm
írta:  Eloise McMittens
Kedd Aug. 15, 2017 5:32 pm
írta:  Robin Rot
Hétf. Aug. 14, 2017 5:37 pm
írta:  Snow White
Vas. Júl. 30, 2017 2:20 am
írta:  Vendég
Kedd Júl. 25, 2017 2:11 pm

Share | .


 

 Boka "Lábszáram-is-van" János

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Boka János
the hero of this fable
avatar
Grund (Ex)elnök ♔

♔ HSZ : 3
♔ Hely : Fabletown
♔ Munka : zenész
♔ Avatar : Jamie Blackley

♔ Bűbájpontok : 0
Boka "Lábszáram-is-van" János // Vas. Május 28, 2017 9:17 pm

Boka János
PERFECT BOY


életkor: 20
nem: hím
foglalkozás: zenész
pb: Jamie Blackley
eredeti név: Boka János
csoport: legenda
lakhely: Fabletown
attitűd: pozitív

alcsoport: Grund (ex)elnöke

Kívül, belül
♔ Régen én voltam a tökéletes Boka, aki minden gondot megold. Van egy bizonyos kisugárzásom, ami miatt jó vezér voltam. Az emberek hallgattak rám és a legtöbbször jól is tették. Próbáltam mindenkinek megfelelni, és csak ezt a mézédes énemet mutatni. Nekik nem kellett látniuk azt, hogy milyen vagyok belülről, vagy, hogy milyen próblémák gyötörnek, nekik csak erősnek kellett tűnnöm. De azóta majdnem eltelt 400 éve és én rengeteget változtam. Már nem vagyok az a tökéletes fiú a Grundról, és nem is akarok az lenni. Mondhatjátok, hogy a késői tinédzser lázadásomat élem, de a valóság az, hogy már borzasztóan elegen volt abból, hogy mindenkinek megakarok felelni. Ez vagyok én. Ez az igazi Boka! Egy ilyen romlott teremtés. Nem tetszik? Gondoltam, te is egy olyan idealizált hőst vársz, mint a többiek. De én abból már nem kérek. Most már végre szabad vagyok és szárnyalhatok.

♔ Mint ahogy mondtam van egy különleges kisugárzásom, igaz fogalmam sincsen, hogy mikor kicsit jobban a pohár aljára nézek, akkor ez a varázs mennyire veszik el. 183 centiméter magas vagyok; az izomzatom átlagos; a hajam színe barna és nem igazán foglalkozok az olyan dolgokkal, mint a fodrász; ja és  szemem is barna színű. Egyszerű ruhákat hordok, semmi extra, de a bördzsekimet mindig felhúzom. Aki ennél többet akar tudni, azt szívesen várom egy előadásomra valamelyik fabletowni italozóba.


Egyszer volt...

(ebben a verzióban Boka 18 éves, míg Nemecsek 16 a nagy Grund megszerzési harcban)

Mindenki ismeri a történetünket. Ahogy én és a barátaim megvédtük a hűn szeretett Grundunkat a Vörös Ingesek ellen. Akkor fiatalon ez egy óriási nagy tett volt. Valamit a magunkénak tudhattunk, és minden erőkkel harcoltunk érte. Ez nagy szó volt. Viszont azt senki se tudta, hogy nekem ennél jóval nagyobb problémáim is voltak.
Kint a Grundon én voltam az Elnök, mindenki vezetője, akinek a szava szent és sérthetetlen, míg otthon csak Janó, akinek rohamosan munkát kellett keresnie a gyárban, hogy besegítsen a szüleinek, akinek minden áldott nap le kelett ülnie a húgával a könyvek elé, hogy segítsen neki a tanulásban, akinek az anyja egyedül nevelte kettőjüket és akinek az apja még évekkel ezelőtt lelépett egy cafkával.
Aztán jött Nemecsek és lassan minden megváltozott körülöttem, és legfőképpen bennem. Akkor még régen egy másik életben ezt nem hogy neki nem mondtam el, de senkinek sem az egész világon. Az én nagy titkom, ami minden nap nyomta  a mellkasomat. Megtanultam együtt élni az érzéssel, és fokozatosan elnyomtam magamban.
Majd meghalt és én bűnösnek éreztem magamat, mai napig annak érzem. Ha jobban figyeltem volna, ha vele foglalkoztam volna, akkor a jelek feltüntek volna és most minden másként lenne. Elment és én nem tudom visszahozni, hogy elmondjam neki az igazságot.

KÉPESSÉG: Nem mondanám azt, hogy lenne bármi különleges erőm. Nem tudok varázsolni, vagy sárkánnyá változni, talán az egyetlen egy olyan dolog, amivel kitűnök az, hogy nagyon jó vezér vagyok. Könnyen  inspirálom az embereket, és mindig megtalálom mindenki számára a megfelelő feladatot egy csapatban.


A Földi lét

Késő délután volt mikor eljött az Ellenség. Akkor már 2 egész éve nem jártam iskolában, hanem a cipőgyárban dolgoztam, de azért minden műszak után ugyan úgy kimentem a Grundra, hogy elrendezzem a teendőimet.  Aznap reggel láttam utoljára a családomat, mi a fiúkkal megmenekültünk, de az anyámat és húgomat nem láttam a Kapunál. Remélem, hogy a haláluk nem volt fájdalmas.

Újjá akartam szervezni a Grundot, de nem saját magam miatt, hanem a többiek miatt. Nekik szükségük volt rá ebben az új világban, ezt jól tudtam. Így kerestem egy eldugott kertet, amit kineveztem új főhadiszállásnak és ugyan úgy mindenki kapott valamiféle rangot és feladatot, mint a régi időkben. Persze élveztem a barátaimmal – mert akkor még azok voltak – töltött időt, de mindig arra a szörnyű emlékre hívta fel a figyelmemet. Nemecsek halálára. Én pedig ezen nem tudtam tovább lépni. Felmarcangolt a bűntudat és egy el nem mondott titok súlya. Nem léptem ki a Grundból – így valójában nem is lett új elnök –, hanem egyszerűen egy idő után nem jelentem meg. Gondolom emiatt most gyávának hisztek, de akármennyire is furcsa senki sem ellenkezett. Nem tudom, hogy tudták e, hogy mi gyötör, de az biztos, hogy távozásomkor egy rossz szót sem szóltak.

A dolgok egyáltalán nem lettek jobbak. A titkomat még mindig magamban kellett őriznem, és lassan egy burkot építettem fel magam köré. A Pál utcai fiúkkal ugyan úgy jó viszonyt ápoltam, de már egyáltalán nem tartottam őket olyan jó barátaimnak, mint a múltban. Én már csak simán Boka voltam, és nem Boka  a Grundról. Talán lehet, hogy ha kibeszéltem volna, akkor a kezdeti időkben a fájdalmaimat, akkor most minden másként lenne. De hát sajnos ezt nem tudhatjuk meg, így ezt a csúf életet kell le élnük. A titok, és az azzal járó ezer meg ezer bonyodalom lassan teljesen felemésztett, mint egy tűzvész a nagy erdőt. Több mint 300 éven át bírtam míg végül a saját érzéseim, gondolataim megfullasztottak. Úgy éreztem, hogy el kell hagynom Fabletown-t, így amilyen gyorsan tudom, így sebes összepakolás után mindenféle elköszönést elhanyagolva elhagytam a várost. Az egyetlen ember, aki tudott erről az Áts Feri a Vörös Ingesek vezetője. Neki annak idején volt autója – ha jól emlékszem egy fogadáson nyerte –, így rövid rábeszélés után elvitt a new yorki vonatállomásra. Nem akartam, hogy valaki olyan tudjon az eltünésemről, akivel egy kicsit is jó kapcsolatom van.
Nem tudom, hogy a kocsiban miért szólt hozzám, de semmi bevezetés nélkül ezt mondta.
– Nem hiszem, hogy azért mész Európába, hogy hősi amerikai katonaként németeket gyilkolj.
Nem akartam válaszolni, így csak megvető pillantással ránéztem. Áts okos. Ezt mindig is tudtam.
– Tudok mindent. A kis beosztottjaidat becsaphatod, de engem nem. Kint a csatamezőn nem tudsz  meghalni. Ez a mi átkunk, halhatatlanok vagyok.  Boka így nem tudsz elmenekülni a problémáid elöl. Szembe kéne nézned velük, és minden jóval könnyebb lenne.
Lehet, hogy nem tudok meghalni, de érezhetek kínt és fájdalmat, amik elterelik a figyelmet a lelkemben dúló harcról.

A háború vége után nem tudtam vissza menni Fabletownban. Elindultam párszor, de mindig vissza fordultam. Az évek során az egész Földet körbe jártam, és olyan egzotikus helyeket csodálhattam meg, amiket el sem tudtam képzelni még álmaimban sem. A legfinomabb ételeket kóstoltam, és új nyelveket tanultam meg beszélni. De a titkom nem hagyott nyugodni, és lassan túl nőtt mindenen. Még az első pár évben nem foglalkoztam vele, de egy idő után újra átvette az irányítást felettem. 75 évvel később tértem vissza egy új emberként. Hogy jobb ember lettem? Nem hiszem, de egy teljesen más. Az érkezésemkor nem szóltam senkinek, nem akartam a többiek megvető pillantásait látni. Azokat megtarthatják maguknak, én bőven megvagyok nélkülük is.  Ez a több mint fél évszázadok időszak pedig nem volt mindig bűnmentes, sajnálatos okokból fogva néhány dologra igazán rászoktam, mint az alkohol, ami nagyon kellemesen eltompítja a fejemet, így  a gondjaim és emlékeim egy pillanat alatt elszállnak. Senki se hibáztathat amiatt, hogy jól érzem magamat.

Három napja voltam Fabletownban mikor találkoztam egy régi ismerőssel. Abban a három napban nem mutatkoztam nyilvánosan, legtöbb időmet egy szórakozó helyen töltöttem a sötétben, hogy véletlen se ismerjen fel senki. Csak én voltam és pár üveg jóminőségű bor. Hát nem csodálatos? Én  is így gondoltam. Egymás után nyitogattam a finomabbnál finomabb nedűket mikor már elértem azt az állapotot, ahonnan már nincsen visszaút. Ekkor mondtam magamnak nemet, mert azért valahogy "haza" kellett jutnom. Előszedtem minden erőmet, egy nagy levegőt vettem és elindultam a pulthoz, hogy kifizethessem az italokat, ám már az első mozdulatom is igen furcsára sikeredett. Az ember részegen nem tudja úgy irányítani a testét, ahogy akarja, főleg nem a bokáját. Aztán a második mozdulat nem is sikerült, mert egy erős kéz visszanyomott az asztalhoz. Áts Feri volt az, akit 70 éve azon a furcsa kocsis beszélgetésen láttam először.
– Hát ezek szerint tényleg hazajöttél – ámélkodott, én pedig csak szidtam magamat a fejemben. Ezek szerint még is csak kiderült a titkom. Felnéztem rá és pár pillanatig farkas szemet néztem a régi ellenségemmel. Nem akartam beszélgető témába elegyedni vele, így felálltam az asztaltól és újra hasonló sikerrel elindultam a bár felé.
– Van hol aludnod ? – szült utánam, és én pedig bármiféle gondolkodás nélkül rögtön megráztam a fejemet. Az elmúlt három napban a parkban egy köztéri padon aludtam.

Már egy hete Átsnál laktam mikor rávett, hogy menjek el vele futni. Nem igazán mozdultam ki addig a lakásából, mert nem akartam a régi csapatból bárkivel is találkozni. Ám azt mondta, hogy az ő kanapéján alszok, azaz a szabályait kell követnem, így reggel  muszáj elmennem futni. Mit ne mondjak ez igen kellemes volt az elöző estémhez képest. Az utcákat jártuk míg végül, ahhoz a régi kerthez vezetett, ahová a Grund új központját jelöltem ki. Fogalmam sem volt, hogy honnan tudja ennek a helyét. Teljesen titkos volt, hogy véletlen se alakuljon ki újra telek vita a Vörös Ingesekkel..
– Valamit mutatni akarok, amiről úgy hiszem, hogy muszáj látnod.
Nem válaszoltam semmit, csak követtem. Majd bent a kert közepén legyökerezett a lábam. Egy maximum 15 éve készített sír állt ott, egy üres sír.
– A fiúk úgy dobták rá össze a pénzt. Úgy gondolták, hogy ennyit minimum megérdemel.
Csak néztem a szobrot és másra se tudtam gondolni, csak rá. Az érzések olyan erővel öntöttek el, mint még soha se. Éreztem, ahogy a sok hazugság és elnyomott gondolatok lassan lufiként pattognak szét körülöttem.
– Tudod, ha valakivel beszélnél erről, akkor minden sokkal könnyebb lenne. Ha végre elmondanád valakinek, hogy mit éreztél iránta.
Ekkor durrant szét az összes lufi.
– Ha még egyszer megmered mondani, hogy mit kéne vele kapcsolatosan tennem, akkor megigérhetem, hogy többé te semmit sem fogsz érezni.
Minden szót nehezen betűről betűre préseltem ki a számon és a végén egy erőteljes zokogás tört ki belőlem. Valami olyan, amint már majdnem 400 éven át tartogattam

NEMECSEK ERNŐ
született:egy szép szerdai napon – élt:halála napjáig


Finomhangolás


♔ CÉLJAIM ♔

Rendbe tenni az életemet. Szerezni egy lakást. Bevallani az érzéseimet. Egy állandó munkahely. Újra a Grund elnökévé válni


♔ KAPCSOLATAIM ♔


✗ Pál utcai fiúk  – mostanság nem túl rózsás a  kapcsolatom velük
✗ Áts Feri – állandó megmentőm, akinek kanapéján álomra hajtom a fejem


♔ FELAJÁNLÁSAIM ♔

Bármilyen játékot tudok biztosítani, de valójában zenész vagyok, szóval a szórakozó helyeken könnyen megtalálsz


Adatok

típus: saját
forrás:Pál utcai fiúk
multi
user:vr


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Snow White
the hero of this fable
avatar
Hercegnő ♔
Moderátor ♔

♔ HSZ : 82
♔ Hely : Fabletown Business Office
♔ Munka : Polgármester helyettes
♔ Avatar : Katie McGrath

♔ Bűbájpontok : 10
Re: Boka "Lábszáram-is-van" János // Kedd Május 30, 2017 1:17 pm

Elfogadva!

♔ KEDVES BOKA ♔

A címen visítva felröhögtem, amikor megláttam - lakótársaim nem értették miért röhögök annyira, hogy még a könnyem is kicsordul - szóval már jól indult a dolog. Ráadásul külön öröm, hogy ismételten gyarapodik veled a magyar vonatkozású fabulák száma!

Viszont ami utána jött az már kevésbé vidám, sőt kifejezetten szomorú. Szurkolok neked, hogy meg tudj birkózni a démonaiddal és békére leljen vére a lelked. Azt hiszem, ez mindannyiunkra ráférne! Tudom ez nem egyszerű vagy gyors folyamat, de ott van neked Feri aki támogat! Wink

Kérlek, ha még nem tetted, akkor foglalj avatart, képességet és legendát is, majd válassz egy tetszőleges Bűbájt (legfeljebb 100 Bűbáj Pont értékben), amivel megkezded a játékot. Ezt pedig jelezd majd Reynard T. Fox-nak PM-ben IS meg a topikba is, hogy beírhassuk a profilodba.

Itt a vége, fuss el véle! Szaladj a játéktérre!



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Boka "Lábszáram-is-van" János

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Mangetsu Miya
» Akihiro Hirasi

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
♔ Fabletown FRPG ♔ :: Guidebook :: Elfogadott karakterek :: Legendák-